depi

2007 február 20. | Szerző: |

 Ahogy közeledik a péntek, apu temetésének napja, úgy hatalmasodik el rajtam valami “nincskedvemsemmihezcsakbámulnékkiafejemből” érzés.. Nyomott vagyok, kedvetlen, legszívesebben csak feküdnék, és érezném ahogy nehezül el a kezem, lábam, ahogy a fejem besüpped a párnába, és közben hallgatnám az úton közlekedő autók hangját, melyek belehasítanak az engem körülvevő puha, szürke csendbe.


Minden pillanatban úgy érzem, könnyek szöknek a szemembe.


ÁP (ÁlomPasi, akire ez a név még kapcsolatunk elején ragadt, mára inkább a RémÁlomPasi elnevezés illene rá) tegnap sem bírt időben jelentkezni. Ráküldtem egy kedveskedő sms-t úgy délután öt körül, de mivel nem reagált, mérgemben fél nyolckor kikapcsoltam a telefont…. persze ma reggel jelzett a teló, hogy kilenc előtt nem sokkal hívott, de nem érdekel… már nincs kedvem beszélni vele, hozzáérni, együtt lenni.


Mindenki hagyjon békén!!!


Na jó, csak az ne, aki fényt hozna az életembe… esetleg azzal szóba állok.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. lavi says:

    Morla:Nyugodj bele, a meg nem változtatható dolgokba.Én is ebben a cipőben jártam 2003.-ban.Imádtam az édesapámat. Ő is szintén beteg volt,és fájdalmas volt mint neked végig nézni azt a sok szenvedést,a 6 hónap alatt.ápr.29.-én a születésnapomon /46/ reggel még felköszöntött.Este már őt sirattam.Soha többé nem lesz születésnapom,csak bánat hogy ő már nincsen. De az idő nem old meg semmit. Gondolj rá sokat és szeretettel,fogod érezni hogy mindíg ott van melletted és segít. Vígaszt nyujthasz anyukádnak is,hogy te vagy. Az élet megy tovább és idővel lesz majd olyan társad és gyermeked akik segítenek könnyebbé tenni a fájdalmakat.
    Kívánok neked ehhez kitartást és hitet,hogy van boldogság.

  2. Morla says:

    Kedves lavi! Köszönöm a bíztatást, próbálkozom talpraállni. Még talán annyira friss az “élmény”, hogy kell néhány nap, hét, talán hónap, hogy a sok szenvedést, kínlódást feledtesse, és a szép maradjon csak… Sajnálom édesapádat, de akkor pontosan tudod, min megyek keresztül. Sok szép napot, és örömöt kívánok az életben Neked is!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!