DB

2007 február 22. | Szerző: Morla |

 Van egy testvérem, DB (Drága Bátyám).

Negyedik éve nem tartjuk a kapcsolatot. Sohasem voltunk túl jó testvérek,  a közöttünk lévő 9 év kor, és nembeli, valamint életfelfogásaink különbségeknek köszönhetően.

Az elmúlt négy évből háromban egyáltalán nem beszéltünk. Nem ismerem most kétéves legkisebb gyermekét, nem voltam az új házukban, nem tudok róluk semmit, mint ahogyan ők sem rólam, rólunk. Apu betegsége minimális szinten feloldotta ezt a távolságot közöttünk, mivel DB még apu miatt sem volt hajlandó anyuval kommunikálni, akivel szintén csúnyán összevesztek anno. Így én maradtam a közvetítő, én tájékoztattam az apuval kapcsolatos dolgokról, én informáltam, hogy mikor, hol van kórházban, milyenek az eredményei, mit mondtak az orvosok, mi a következő lépés, stb.

Apu halálának reggelén telefonáltam neki, és azonnal jött. Ott volt velünk egész délelőtt, amíg apuért nem jött a fekete autó….

Nincs másom, csak az anyukám, és a lányom.

Jó lenne, ha legalább testvérem újra lehetne… és isten a tanúm rá, nem én vagyok, aki büszkeségből, vagy gyűlöletből, vagy bármi másból kifolyólag nem közeledik.

Visszakaphatom a családom? Istenem, kérlek… visszakaphatom a családom legalább egy részét???